Vissza a főoldalra

Baj esetén


Biztosítás (1.rész)


Közlekedési baleset esetén a biztosítási ügyintézés és a kártalanítás menete kis hazánkban nem egyszerű történet. Ezért Autó Doki összeszedte a legfontosabb tudnivalókat, lehetséges eseteket, buktatókat. A cikksorozat első részében a biztosításról és a hozzá kapcsolódó fontosabb fogalmakról lesz szó.
A 2009. évi LXII. tv. (Gfbt.) rendelkezései előírják, hogy a baleset bekövetkeztekor a történtek részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat.
Mindez megtörténtét és a majdani kárrendezés elősegítését szolgálja az Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány.
Amennyiben a balesetben részes felek a felelősség kérdésében és a baleset bekövetkezésének körülményeiben egyetértenek és nem szükséges rendőrt hívni, akkor elegendő, ha kitöltik a fenti űrlapot. A nyomtatvány formája európai szabvány szerint készül, ezért minden nyelven azonos tartalmú.


!Autó Doki Tipp: Célszerű az Európai Baleseti Bejelentőből egy példányt mindig a járműben tartani.
A nyomtatvány kitöltése értelemszerűen történik, lehetőség szerint minden benne foglalt adatot pontosan rögzítsünk. Elengedhetetlenül fontos dolog a baleset pontos idejének (év, hónap, nap, óra, perc) és pontos helyének megnevezése.
A következő adatokra különösen figyeljünk:
·    részes gépjárművek üzembentartójának adatai
·    részes gépjárművek forgalmi rendszáma és típusa
·    gépjárművezetők adatai
·    felelősségbiztosítási adatok
·    aláírások


!Autó Doki Tipp: Amennyiben baleseti bejelentő nem áll rendelkezésre, és az adatok más formában való rögzítése sem megoldható, tanácsos a helyszínre rendőrt hívni.
Milyen balesetek esetén kell feltétlenül rendőrt hívni?
Amennyiben a felek a felelősség kérdésében nem jutnak egyezségre, esetleg a baleset személyi sérüléssel járt, illetve az anyagi kár jelentős, vagy a balesetnek külföldi részese is van, mindenképpen rendőrt kell hívni.
A hatóság értesítése esetén a részesek kötelesek megvárni a rendőr megérkezését, és ezt követően a helyszínt is csupán a rendőr engedélyével hagyhatják el.
Baleset után
Alapvetően két különböző esetről beszélhetünk a korábbiakban említettek fényében. Az első és könnyebbik esetben rendőri intézkedésre nem került sor, a felek egyetértenek a felelősség kérdésében. Ezen vonalon a kitöltött baleseti bejelentővel a biztosítóhoz fordulva megkezdhető a kárügyintézés.
A másik és egyben bonyolultabb eshetőség, ha rendőri intézkedésre volt szükség, valamilyen oknál fogva. Ezekben az esetekben készüljünk fel arra, hogy a rendőrségi jegyzőkönyvig, ami általában 30 néha 60 nap is lehet, a biztosító nem fog fizetni! Az ügyintézést és a gépjármű javítását ilyenkor is megkezdhetjük, csak érdemes odafigyelni és körültekintően eljárni!
Totálkár? Javíthatósági összeghatár?
Nagyobb kár esetén fontos egy-két fogalom tisztázása. A totálkárnak két fajtáját különböztetjük meg: gazdasági és a műszaki totálkárt.
Gazdasági totálkárnak nevezzük, amennyiben a gépjármű gazdaságosan nem javítható. Ez esetben a tulajdonos dönt, hogy gépjárművét - ennek ellenére - megjavíttatja, kivonatja a forgalomból, vagy esetleg eladja.
Műszaki totálkárnak nevezzük, ha a gépjárműben olyan kár keletkezett, melynek javítása lehetetlen. Ebben az esetben a járművet kötelező kivonni a forgalomból.
Az autónak ugyanis van egy káridőponti értéke, amit az érvényes eurotax katalógusból számítanak ki, ehhez viszonyítják a keletkezett kárt és a jármű javítási költségeit. Kötelező gépjármű felelősség biztosításnál már az autó értékének 60%-át meghaladó kárnál totálkárnak minősítik az esetet, Casco biztosítások esetén ez az érték a káridőponti érték 80%-a. Vegyünk egy példát, egy 2005-ös WV Passat piaci értéke kb. 2,2 millió forint, eurotax szerinti káridőponti értéke a futott kilométer és a korábbi sérülések alapján 2 millió Ft. Így ha balesetet szenvedünk vele és a másik fél a hibás továbbá a kár meghaladja a 1,2 millió forintot, már totálkárnak fogják minősíteni. Casco biztosítás esetén ugyanennél a példánál maradva: 1,6 millió forint értékhatárig lesz "javítható" az autó.
A gazdasági totálkár megítélése biztosító társaságonként eltérő lehet. Azonban ez az eshetőség igazán gondot jelenthet a hitelre vásárolt járművek esetében, mivel előfordulhat, hogy a fennálló hiteltartozás magasabb, mint a megállapított káridőponti érték. Ilyenkor a korábbi Passat példánál maradva a bank egyből felmondja a hitelt, és ha deviza alapú a kölcsön a mostani árfolyamok mellett, akár 3 milliót fog követelhet az ügyfelétől!
!Autó Doki Tipp: Ilyen esetekre létezik megelőző megoldás, ún. vételár biztosítás kötése esetén kivédhetjük ezt az eshetőséget.

Baj esetén


Kárügyintézés (2. rész)

Közlekedési baleset esetén a biztosítási ügyintézés és a kártalanítás menete kis hazánkban nem egyszerű történet. Ezért Autó Doki összeszedte a legfontosabb tudnivalókat, lehetséges eseteket, buktatókat. A cikksorozatunk kezdő írásában a baleset elszenvedése utáni közvetlen teendőket néztük meg, a folytatásban a kárügyintézés menetét és a hozzá kapcsolódó fontosabb fogalmakat tekintjük át.
Mielőtt belekezdenénk fontos pár dolgot tisztáznunk. A kárügyintézés során érdemes alapvető kérdések mentén haladni, ez megkönnyítheti a dolgunkat. Mindemellett hasznos lehet, ha felkészülünk rá, hogy a tényleges javíttatás mellett hangsúlyos lesz a megfelelő dokumentumok előkészítése és a szükséges papírmunka, mert ez utóbbiakon múlhat sokszor az ügyintézési idő hossza és a kártalanításunk mértéke is.
Meg van-e a felelőse a balesetnek?
Ha igen könnyű dolgunk van, hiszen a történtek után felvett Európai Baleseti Bejelentő nyomtatvány alapján kezdhetünk bele az ügyintézésbe.    
Ha Mi voltunk a károkozó, akkor jelentenünk kell a kárt 5 munkanapon belül saját biztosítónk felé. (Saját kárunk megtérítésére a casco biztosítás alapján van lehetőségünk ilyen esetben.)
Szükséges dokumentumok:
·    a részletesen kitöltött Európai baleseti bejelentő másodpéldánya
·    gépjármű-felelősségbiztosításának kötvényszáma
·    rendőrségi jegyzőkönyv (ha történt rendőri intézkedés),

Ha Mi vagyunk a károsult, akkor kárigényünket a káreseményt követő 30 napon belül kell bejelentenünk a károkozó biztosítójánál.
Szükséges dokumentumok:
·    Európai baleseti bejelentő (a káresemény részletes leírását, a gépjármű pontos adatait tartalmazó kárbejelentő lap). Ha nem áll rendelkezésre kitöltött Európai baleseti bejelentő, akkor Gépjármű-kárbejelentést kell tennünk a biztosítónál (általában van erre nyomtatvány)
·    forgalmi engedély,
·    vezetői engedély
·    személyi igazolvány, lakcímkártya,
·    rendőrségi jegyzőkönyv (ha történt rendőri intézkedés),
·    Kiegészítő nyomtatványok az „Európai baleseti bejelentőhöz” (a kárrendezéshez szükséges lehet) Pl.: tárgyi-kárbejelentési adatlap (amennyiben a baleset során károsodott valamely tárgya), személyi sérülés kárbejelentő adatlap (amennyiben történt személyi sérülés a baleset során).

Ha nincs meg a felelős, akkor meg kell várnunk a rendőrségi eljárás eredményét. Ennek ellenére elkezdhetjük az ügyintézést, ugyanis ilyen esetben lehetőségünk van saját felelősség biztosítónktól szívességi kárfelvételt kérni, aminek költségeit majd végül a vétkes fél biztosítója egyenlíti ki.
Megkezdhető-e a sérült jármű javítása a kárfelvétel előtt?    
A javítás megkezdésével meg kell várni a kárfelvételt, ellenkező esetben bonyodalmak léphetnek fel a kárügy rendezése során.
Gépjármű kárszakértői szemle
A biztosító társasághoz történő bejelentés után következik az autó kár felmérése. A kár szemle lehetséges helyszínét a kárbejelentéskor meg kell adnunk. Ez megtörténhet a munkahelyünkön, otthon vagy akár a szervizben is. (A legtöbb biztosító 2 munkanap alatt vállalja mindezt lebonyolítani!)
A szemlét szakértő végzi, melynek során megtörténik a gépjármű azonosítása a forgalmi engedély alapján. A kárszakértő megvizsgálja a gépjármű alvázszámát, motorszámát, feljegyzi a jármű felszereltségét. Ezek után dokumentálja a járművön található sérüléseket. A szakember feladata eldönteni, hogy mely sérülések köthetők az adott káreseményhez illetve melyek nem hozhatók összefüggésbe az esettel. A szemle során kárfelvételi jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a fent említett adatokat. A jegyzőkönyv egy példányát az ügyfél kézhez kapja a szemle után.
Előfordulhat, hogy a szemle alkalmával nem minden sérülés kerül rögzítésre (tipikusan a nagyobb sérüléseknél illetve a nem látható károk esetében), ekkor lehetőség van pótszemlét kérni.
Kárrendezés
Az ügyintézési folyamat végén megtörténik a kárrendezés, melynek két alapvető fajtáját különböztetjük meg: a számlás és a megállapodásos kárrendezést.    
 
Számlás kárrendezés esetén a biztosító társaság a javítási számla alapján, a kárfelvételi jegyzőkönyvben, ha volt akkor a pótszemle-jegyzőkönyvben, és a kárrendezés során született dokumentumokban foglaltakat figyelembe véve fizeti meg a kártérítést.    

Megállapodásos kárrendezéskor a biztosító saját számítása alapján meghatározza a kártérítési összeg mértékét és azt megajánlja a károsult részére. Ilyen esetben nem szükséges a javítási számla benyújtása, a biztosító társaság számla nélkül téríti a megállapodás szerint a nettó javítási költséget.
A kárügyintézésben segít Önnek az Autó-Doki!
Forduljon bizalommal hozzánk és mi az ön idejét megspórolva mind a biztosítási ügyintézésben, mind a javításban állunk rendelkezésére!

A gyors kárügyintézés érdekében az alábbi iratok benyújtását kérjük Öntől:
1.    Forgalmi engedély
2.    Vezetői engedély másolat
3.    Kitöltött kárbejelentő lap (cégnél a tulajdonos és a sofőr aláírásával, bélyegzővel ellátva)
4.    Törzskönyv másolata
5.    Felelősséget elismerő nyilatkozat (felelősségi kár esetén)
6.    Rendőrségi jegyzőkönyv, határozat (ha erre sor került)
7.    Casco biztosítási kötvény vagy ajánlat másolata, utolsó díjbefizetés igazolló dokumentum (Casco kár esetén)
8.    Amennyiben a gépjárművet tulajdonjog korlátozás terheli, úgy a finanszírozó adatai, elérhetősége, - vagy a finanszírozótól a kárügyintézéshez adott meghatalmazás
9.    Céges meghatalmazás esetén: aláírási címpéldány
10.    Céges meghatalmazás esetén: bélyegző
11.    ÁFA nyilatkozat (jogosult ÁFA visszaigénylésre vagy nem
12.    Eredeti meghatalmazás, hogy a kártérítési összeget a szerviz felveheti

Kapcsolat

Autó doki:

1016 Budapest, Mészáros utca 19.
Tel.: 36 20 916 00 00

Nyitva tartás:

H-P 8:00-17:00
SZ-V   Zárva

Belvárosi Autó doki

1075 Budapest, Holló utca 6 .
Tel.: 36 20 916 11 11

Nyitva tartás:

H-P 8:00-17:00
SZ-V   Zárva

Vizsgára bejelentkezés
Minden nap 7-21ig hívjon nyugodtan!

Autó doki cím:

Belvárosi Autó doki cím: